Az energia-lépcső 1-2,

ami megmutatja a lényeget

1.  A gravitációs kékeltolódás magyarázata 

2.  A fénysugár sebessége

 

 

1. rész

A gravitációs kékeltolódás magyarázata

 

Ha a fénysugár magasból esik a talaj felé, akkor azt gondolnánk, hogy sebességet nyer akár egy kő, és mozgási energiája megnő. Sajnos ez a magyarázat téves, mert amint tudjuk, a fény nem tudja átlépni a c határsebességet. Ezért aztán a felvett gravitációs energia nem jelenhet meg sebesség-többlet formájában. Ezek után a fizikusok szorult helyzetbe kerültek, és azt találták ki, hogy ilyenkor sebesség növekedés helyett a fény f frekvenciája nő meg. A fénysugár energia-képlete is erre kötelez: E_foton=h*f  A frekvencia növelési ötlet is téves. Ugyanis ahány fényhullámot bocsájt ki a forrás fent, pont ugyanannyi fog megérkezni a talajra lent, és ez teljesen független az esetleges köztes sebességváltozástól. (Ezt a szabályt csak a Doppler effektussal lehet kijátszani.)

   A helyzet az, hogy „esés közben” a változatlan frekvencia megtartása mellett a fényhullám sebessége is és energiája is csökken. Ez azért van, mert a talajhoz közelítve az éter energiáját elszívják a Föld atomjai, és így a fénynek is kevesebb energia jut. Ezzel a csökkenéssel arányosan csökken a fényhullám energiája és sebessége is.

 

A gravitációs kékeltolódás jelenségét Pound és Rebka tárta fel 1959-ben. A Harward egyetemen a frissen felfedezett Mössbauer készülékkel mérték meg, hogy hogyan változnak meg a toronyból leeső fénysugár fizikai jellemzői. Egy ólompalackba zárt Fe-57 gamma-sugárforrást használtak, mely sugárzás hullámhossza igen kicsi, 0,1 nm (nanométer). Összehasonlításként a zöld fény hullámhossza 540 nm. Az alább bemutatott ábrákon a piros szín a detektáló vaslemez atommagjainak melegét, valamint a háttér-energia melegét jelenti. Föntebb, a torony tetején a vaslemez és a háttér energiája még melegebb, ezt a kék szín jelöli. A felülről lefelé haladó fénysugár változási folyamatát az alábbi 3 ábra mutatja be részletesebben.

 

Az 1 A ábra

 

 

1.  A DE energialépcső: Az elvégzett kísérletben a 22 méter magas toronynál a gravitációs energia változása egységnyi tömegre az ismert képlet alapján számítható:

DE = mgh = 1*10*22 = 220 J

2.  Az egységnyi tömeg alapenergiája: Az anyag belső energiáját az ismert képlet szerint számíthatjuk:

E₀=mc²=1*(3*10⁸)²=9*10¹⁶ J

3.  Az energia változási arány, a change:

Change_22m=DE/E₀=220/(9*10¹⁶)=2,44*10^-15

 

4.  A Dv sebesség-csökkenés: A fénysebesség csökkenését a change energia-arány segítségével számíthatjuk:

Dv=c * Change=3*10⁸ * 2,44*10^-15=
=732 * 10^-9 m/s=732 nm/s (nanométer/sec)

5.  A fénysugár megváltozása: A toronyból a fénysugár magasabb energiaszintről alacsonyabb energiaszintre került, ezért a sebessége lecsökkent c értékről egy valamivel kisebb c' értékre. A kisebb energiaszinthez pedig azért tartozik kisebb fénysebesség, mert ott az étertől kevesebb energiát kap. Ott ugyanis a gravitációs energia egyre kisebb, azaz egyre inkább ,a negatív értékek irányába tart. A változás nagyon kicsiny, de az atommagok roppant érzékenyek és azt a kicsiny sebesség változást, ezzel együtt az energia csökkenést is megérzik. A torony lábánál a c’ fénysebesség pontos értéke tehát:

c’=c-Dv=299 792 458 – 0,000 000 732 m/s

A fénysebesség tehát lecsökken 732*10^-9 értékkel.

 

 

 

 

 

 

Az 1 B ábra

  

6.  Az 1 B ábra sematikusan és emellett digitalizálva mutatja a folyamatot. A valódi folyamatos változás helyett a lefelé haladó fényhullám sokáig megtartja eredeti hullámhosszát és amplitudóját, majd mindez ugrásszerűen lecsökken, és végül ezen megváltozott formájában éri el az érzékelő lemezt. Útközben a fény frekvenciája természetesen nem változik, ezért a színe végig kék marad. A vörös érzékelő lemezben lévő vörös atomok azért látják mégis vörösnek a fényt, mert az a Dv távolodó sebesség miatt számára elvörösödik.

7.  Az elnyelési effektus feltételei: A gamma sugár általában keresztülhatol az Fe vaslemezen. Kivétel ha ez a nyelőlemez a beérkező sugarat éppen 732 nm/s értékkel kisebb sebességűnek észleli. Ez akkor fordul elő, ha a nyelőlemez éppen ezzel a sebességgel távolodik, hiszen a Doppler-effektus éppen ekkor csökkenti a leérkező gamma sugár frekvenciáját a megfelelő értékre. Az elnyelés tényét a nyelőlemeznél megjelenő és minden irányba szétszóródó vörös szikrák jelzik.

 

8.  Amikor a nyelőlemez nem nyel: A nyelőlemez általában nem nyeli a leérkező gamma sugarat. Kivétel az a pillanat, amikor a Doppler sebesség eléri a kritikus értéket. Ekkor a lemez a fénysugarat elnyeli, majd ezt véletlen irányokba kisugározza. A változást, mint sugárzás-csökkenést a lemez alatt lévő detektor érzékeli, miközben e kritikus távolodási sebességet a Mössbauer készülék kijelzi.

 

 

 

 

Az 1 C ábra

 

Az 1 C ábra jelentése:

 

9. Itt a fénysugár a valódi folyamatos változást mutatja.

 

10. Ez az ábra a háttérben bemutatott gravitációs energiát színekben, a szín változását pedig a valóságnak megfelelően folyamatos átmenettel mutatja.

 

11.  A hatáskvantum csökkenése: A híresen pontos hatáskvantum értékét a talajszinten mérték ki: h’=6,626069574170*10^-34 Js. A tudomány abban a tévedésben van, hogy ő a h értékét mérte ki, pedig ez a Földtől távol, a végtelenben lenne. A h jelölés teljesen a 0 energiaszinten értelmezendő! A h értéke már a torony tetején is nagyobb, azaz a h’ a change_22m arányszámmal növelendő: Dh=1,617*10^-48 Js. (Természetesen a végtelenben a h’ még egy kicsivel nagyobb.) Sajnos a h és a h’ jelölést igazítani kellett a c és c’ jelölésekhez, azaz az 1 A ábrához. Így tehát a jelölés itt kényszerűen átfordult. 

 

 

 

A fentieket lásd még itt!

aparadox.hupont.hu/13/gravitacios-kekeltolodas

 

Kelt: 2019 szeptember hó

 

2. rész

A fénysugár sebessége

 

Ismert, hogy a fény sebessége vákuumban 300 millió méter másodpercenként. Ezt határsebességnek tartják, és ennek jelölése a fizikában c. Átlátszó anyagokban a fény lassabban halad. Ebből kilépve a fény mintegy erőre kap, és ismét a vákuumbeli c sebességre gyorsul. A tudomány mai állása szerint a fénysugár lehet foton vagy lehet hullám vagy egyszerre mindkettő. Ez a különleges entitás az ablaküveg előtt 300 millió métert tesz meg másodpercenként, majd beérkezve az üvegbe 210 millióra lassul. Ezt a több évszázados múlttal rendelkező optika tudománya állítja. A sebesség csökkenésből következőleg a fénysugár energiája is lecsökkent, amiből az következik, hogy korábban az energiája nagyobb volt. Ez tehát egy energia-lépcső, melynek jelenlétéből és méretéből következtetéseket vonhatunk le a vonatkozó fizikai paraméterek változásáról. A levegő és az üveg határfelületén tehát nagyon jelentős változás történik.

 

Nézzünk meg egy hétköznapi példát. Vegyük szemügyre a lenyugvó Nap sugarait, amint áthatolnak szobánk ablakán. A fény 300 millió méter másodpercenkénti sebességgel halad a Naptól az ablaküvegig. A vákuumbéli és az üvegbéli sebességek arányát törésmutatónak nevezzük, és n betűvel jelöljük: n=300/210=1,4.

 

   Honnan van a fénysugárnak energiája a lassításhoz és gyorsításhoz? A ma tudománya nem teszi fel ezt a kényes kérdést, de mi feltesszük sőt megpróbáljuk megválaszolni. A szabadban haladó fényhullámot a nagy energiájú éter tölti fel energiával, és benne a hullám maximális sebességgel halad. Az üvegben az atomok elvesznek valamennyit az éter energiájából, ezért a hullámok ott kisebb sebességgel haladnak. Az üvegből kilépve a hullám ismételten feltöltődik a teljes energiaszintre.

 

   A fény kettős természetű, hullám is és foton is – mondotta Schrödinger. Ha hullámnak tekintjük, akkor ezek a hullámok a határfelületen összetorlódnak hiszen utána lassabban haladnak. Az üvegben kisebb az energiájuk, ezért kisebb a sebességük, és ennek következtében kisebb a hullámhosszuk is. Ez utóbbi küszöböli ki a hullám-torlódás problémáját. A csökkenés arányos, ezért kisebb lesz a hullámok amplitudója is. Az f frekfencia viszont változatlan marad. Az üvegtáblából kilépve a hullám újra felveszi a 300-as sebességet. Ezután következik a belső üvegtábla, ahol a folyamat megismétlődik. Ha további üvegtáblákat helyeznénk el, akkor a sebesség-változás újra és újra ismétlődne

 

Fizikai jellemzők vákuumban:

 

A továbbiakban célszerűbb lesz áttérni a fényhullám elnevezésről a foton elnevezésre, hiszen ezek állítólag ekvivalens fogalmak. A szabadban haladó fotont és környezetét a következő fizikai mennyiségekkel jellemezhetjük:

   c fénysebesség, E=h*f vagy E=mc² energia, l=c/f hullámhossz,
   I=m*c vagy I=E/c impulzus.

 

Fizikai jellemzők üvegben:

 

   c’=c/n fénysebesség üvegben, E’=h’*f vagy E’=m’c’² energia, l’=c’/f           hullámhossz, I’=m’*c’ vagy I’=E’/c’ impulzus.

 

   A fénysugár fenti viselkedésére tehát bőven vannak képleteink, de számszerű adatunk csak kettő: c és c’. Ebből nem számolható ki az energia-lépcső, illetve a change=DE/E₀ változási arányszám. Ezért a képlethalmaz számszerű részéhez nem tudunk hozzájutni, és nem tudjuk feltárni az esetleges ellentmondásokat sem. Sokat segíthetne azonban, ha ismernénk a fény-nyomás arányszámát levegő (n=1,0003) és víz (n=1,33) esetére. Víz helyett még jobb lenne a szén kémeg (n=2,4). Jó lenne, ha valaki (például egy kísérleti fizikus) elvégezné a folyadékban történő fény-nyomás mérést mert erre vonatkozólag nem találtam adatot. Pedig jelentős segítség lenne a probléma kibogozásához.

 

   Mindazonáltal a fentiekben sikerült egy igen fontos eredményt felszínre hozni:

A fénysugár mindig egy energiával teli láthatatlan folyadékban, az éterben mozog. Kiderült továbbá az is, hogy maga az anyag folytonosan energiát von el az étertől. Ezt a láthatatlan, ámde kikerülhetetlen folyamatot a fény lecsökkenő sebessége mutatja meg nekünk.

 

            Paradigmaváltást a fizikában - most!           

 

Kelt: 2019 szeptember - október hó

 

Tassi Tamás

aparadox@gmail.hu

aparadox.hupont.hu

 

 

 

   <<  Vissza                                                                      Tovább  >>

          A proton és a neutron belső szerkezete            Energia-lépcső II.

 

 

                              Klímamentés!   lásd    itt !

Oldal: Energia-lépcső 1-2
Paradigmaváltás a fizikában! - © 2008 - 2024 - paradigma-valtas.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat