Kolumbusz szerencsés tévedése

 

 

Vitorlás hajóval Nyugat felé indulva nem lehet elérni a Kincses Indiát. Óriási szerencse félúton egy kontinens, a túlélés esélye, és a megtalált kincs. Ám de Nyugatra indulni Germániából az üres vákumba egy száz éve tartó csőd. Most a fizikusok vissza fordulóban vannak, és ha ezt ki is merik mondani, akkor hamarosan vissza jutna a valós természetbe.

Tt

 

Amerika felfedezésének hivatalos dátuma 1492, hivatalos felfedezője  Cristoforo Colombo volt. Kolumbusz Itáliában, olasz posztókészítő családban született, ámde később megélhetési okokból Portugáliában telepedett le. Sokat hajózott Britannia és Afrika partjai mentén, és jelentős hajózási tapasztalatokra tett szert. Közben kereskedett is cukorral és könyvekkel. Ezalatt nyilván sokat hallott a kincses Indiáról, az onnan származó arany-ezüst ékszerekről és drága fűszerekről. Ámde arról is hallott, hogy milyen nehéz és veszélyes út vezet el oda Ázsián keresztül a szárazföldön.

 

   Az jutott eszébe, hogy a Föld tulajdonképpen gömbölyű, tehát a tengeren nyugat felé indulva hátulról is el lehet jutni Indiába. Csakhogy elszámította magát, abban az irányban a tenger sokkal hatalmasabb és így a hajóút sokkal hosszabb, mint amennyit egy expedíció megtenni képes a korabeli vitorláshajókkal. A pontos Föld-sugarat már az Athéni birodalom idejében kiszámította egy kiváló görög természet filozófus, nevezetesen Aristarkhosz. A számítás bázisa egy kút volt a Ráktérítő környékén, amelybe deleléskor belesütött a Nap. Továbbá volt egy magas oszlop görög földön, mely ugyanekkor határozott hosszúságú árnyékot vetett. Ez csak úgy lehetséges, hogy a Föld felszíne görbült, tehát gömb alakú. A görbületből Aristarkhosz kiszámította a teljes gömb méretét, ami a jelenlegi pontos érték 95 százalékának adódott. Ez az eredmény egy csoda volt, de erről Kolumbus  nyilván semmit sem tudott.

 

   Lett volna Kolumbusnak más lehetősége is, hogy megtudja azt, hogy a Föld sokkal nagyobb, mint gondolja. Piri Reisz török hajós kapitány 1513-ban készítette el a térség összefoglaló térképét, 16 db többnyire ősrégi térkép alapján. Ezen már látszott a teljes Amerikai Kontinens, annak részletes partvonala, valamint Spanyolország és az Anktartisz nevű földrész is. Kolumbusz és társai ekkor még csak egy töredékét térképezték fel  Amerika keleti partvonalának. Azokon a  térképeken Kolumbusz elvileg már megtalálhatta volna Amerikát. Nem mellesleg le kell szögeznünk, hogy azok a térképek csak a világűrből készült fotózással készülhettek el.

 

   Kolumbus első hajóútja lett a világsiker (1492. október 12.). Sok-sok nehézséget és veszedelmet legyőzve Kolumbusz a végén eljutott Amerikába. Illetve csak hitte, mert a Bahama-Szigetlánc egyik kis szigetén szállt partra. Hazaérve Portugáliába (1493. március 15.) némi kincset és különleges növényeket is hozott. Jakab király udvari személyzete világgá kürtölte a nagy sikert. Egy kis csavar a történetben, Amerika "létéről” Kínában, Indiában, Arábiában, valamint Afrikában az ott lakók a portugáloktól és az őket kísérő jezsuita misszionáriusoktól, térképészektől szereztek tudomást első ízben, ezt írja a Wikipédia. Kolumbus valójában a harmadik útján (1498. augusztus 1.) lépett Amerika földjére. Pontosabban Dél-Amerika földjére, a mai Venezuelába. Még mindig tévedésben volt a helyet illetően, hiszen az őslakosokat - Indiára gondolva - indiánoknak nevezte el.

 

   Végtére is hatalmas szerencséje volt Kolumbus Kristófnak, mert a végkimerülés határán talált egy földrészt, „ Amerikát” és itt feltöltve a készleteit visszatérhetett Portugáliába. Ha ott nincs semmilyen föld vagy sziget, akkor a Csendes-óceán következik és mindnyájan elpusztulnak. A tanulság az, hogy kell a vakmerőség, sőt némi felelőtlenség és tudatlanság ahhoz, hogy valami nagy dolgot, vadonatúj dolgot fedezzünk fel. Tulajdonképpen reménytelen volt az ellenkező irányba indulni, de ez a súlyos tévedés  ott és akkor nagyon bejött.

 

 

 

    Első út :          1492, Bahama-szigetek, Guanahani-sziget

                               A hossza kb. 12, szélessége 3 – 5 mérföld    

    Második út:     1494 szeptember 29,  Jamaica és Hispaniola 

    Harmadik út:   1498 augusztus 1,  venezuelai Bombeador-fok 

    Negyedik út:   1502-1504  Costa Rica,

                                Észak- és Dél-Amerika között a kígyón

                                helyezkedik el. 

  

A fizika területén is várat magára egy ilyen nagy felfedező út.  A tudomány részéről hiba volt elindulni keletről, a kincses Indiából,esetünkben a logikusan kigondolt közvetítő közegtől, az  étertől. Hiba volt elindulni nyugati irányba, a semmibe, az éter nélküli ürességbe. Ezt az utat járta be eddig a tudomány, persze nem a tengeren, hanem a  vákumra vonatkozó ismeretek terén. Először (az ókori) tudomány azt mondta, hogy a dolgok (föld, víz, levegő, tűz) nem létezhetnek egymástól függetlenül, hanem kell valami, ami kapcsolatot teremt közöttük.  Anno ezt nevezték éternek (latin szóval aether-nek). Az éter volt a kincses India, a Kelet ,a nyilvánvaló és szükségszerűen létező entitás. Ezzel szemben  az üres vákuum,  a Nihil lett a Nyugatra utazás "eredménye", ahol semmiféle új földrész, semmiféle Amerika nem található.

 

   A nyugati utat a tudományos életben élenjáró Németország és  Einstein képviselte. Ő azt mondta, hogy  elméletének nincs szüksége az anyagok közötti közegre, azaz az éterre, tehát azt ezután ne használjuk. Mai fizikusi szóhasználattal Einstein kiseprűzte az étert a fizikából és ily módon, 1921-től kezdődően mindmáig az éter hivatalosan  megszűnt létezni. Azonban egyre szaporodnak azok a kísérletek, amelyeket láthatatlan közvetítő közeg, illetve háttér közeg nélkül nem lehet megmagyarázni. Ezért manapság egy „langyos” vákumot használnak a fizikusok, amelyben van ugyan némi anyag, vannak erővonalak, de nem sok,ámde ezek alapvetően nem kerülnek felhasználásra. Végülis ez  a kis engedmény is jó jel, és azt jelenti, hogy megindultak szépen csöndben a vitorláshajók visszafelé, nyugatról kelet felé. Előbb-utóbb, vagy inkább mielőbb el kellene jutniuk a Keleti-partra, sőt  még azon is túl! Ez lesz ám az India non plus ultra, azaz  a David Vöhm által kiszámolt és körülírt éter-világ. Ennek eredményeként sor kerülhet a fizika, valamint az emberi civilizáció ugrásszerű fejlődésére - ha Isten is úgy akarja. 

 

 

 

 

 

 

 

Kelt: 2021. Aug. 16.

 

 

 

Tassi Tamás

Gépészmérnök

Hobbi fizikus

www.aparadox.hupont.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Kolumbusz szerencsés tévedése
Paradigmaváltás a fizikában! - © 2008 - 2024 - paradigma-valtas.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat