A kristályos atommag
avagy
A Sindely-féle atommag modell
* * *
Paradigmaváltást a fizikában - most!
Korunk tudománya tisztában van azzal, hogy egy adott elem atommagját hány proton és hány neutron alkotja. Azonban nincs elgondolása arról, hogy milyen is a magot alkotó részecskék, nukleonok geometriai elrendeződése. Jobb híján véletlenszerű, random elrendezésre gondolnak. Arra, hogy a protonok és neutronok majd valami kvázi-egyenletes elrendezést alakítanak ki. Ez nem így van, sőt nem lehet így.
Ezen vélekedésem alátámasztására számos érvet tudok felsorakoztatni. Véletlen elrendezés esetén a nukleonok más-más energia minimumra kerülnének, ezért ugyanazon izotóp minden egyes atomja kicsit különbözne a többitől. Az sem világos, hogy az atommagok többsége miért hajlamos bomlásra, és egyik véletlen elrendeződésből átlép egy másik véletlenszerű alakzatba. Továbbá nem állja meg a helyét az a naiv feltételezés sem, hogy az egymást taszító protonok közé bekevert semleges neutronok majd kellő távolságot tartanak közöttük. Ehhez a neutron/proton aránynak legalább 5 körül kellene lennie. Egyébként a neutronok nem árnyékolják le a taszítóerőket, csak távolságot növelnek. Íly módon némileg csökken a roppant nagy taszító erő. Mindezek fényében a jelenlegi atommag hipotézis számomra nem tűnik életképesnek.
1. ábra 46Pa106 Random modell 2. ábra 46Pa106 Sindely modell
A Sindely-féle modell szerint a protonok kívül, míg a neutronok kizárólag belül vannak. Mindezt egy közepes méretű atom, a 46Pd106 palládium példája mutatja. Itt derül fény az eddigi szóhasználat szerinti neutron többlet értelmére, hiszen egy gömbhéj belsejét a természet mindig kitölti valamivel. Esetünkben neutronokkal, azaz az un. neutron-többlettel. A neutrongömb centrumában lévő belső neutronmag 0-54 neutront tartalmazhat. Ez sohasem gömb alakú, ehhez túl kicsi, ámbár szimmetriát mutat. Kisebb rendszámoknál a külső héjak esetleg még nem jelennek meg, csak ez a belső mag létezik.
A külső neutron gömbhéj kvázi-gömb alakú, 3 – 6 szögletű síkidomok határolják. Az atom rendszámát egyértelműen a külső gömbhéj neutronjainak száma határozza meg, ugyanis minden külső neutronra egy-egy proton tapad. A protonok úgy állnak a neutronmagon, mint a sündisznó tüskéi, és védik a neutronokat a spontán elbomlás ellen.
Íme néhány további adalék az új magmodell rendszeréhez, a teljesség igénye nélkül. A kutató acélgolyókból állította össze a geometriai alakzatokat, részben mágneses térben igazítva, majd ragasztva, továbbá neodinium-mágneses golyókat használva. A modellezéshez mintegy 100.000 golyót használt fel, és mintegy 1000 atommag modelljét készítette el.*
Összeállítás közben érzékelhető volt egyes alakzatok és a héjak tökéletlensége, vagyis a modell alaki problémái. A stabil magok tartományán kívül, és egyes páratlan neutronszámok esetén jelentkeztek leginkább a problémák.
Túl kicsi belső mag esetén a héj felgyűrődik, amire jó példa a 30Zn63 cinkatom. Ennek belül 3 neutronja van, mely nem támasztja meg eléggé a külső gömbhéjat. Ezért egy proton be fog nyomulni oda egy további neutront is maga előtt tolva. A benyomuló proton is átalakul neutronná, és így 5 neutron képezi a belső magot, körülötte pedig 29 neutron lesz, amire 29 proton tapad. Ez egy beta+ bomlás, amelynek során egy sugárzó cink atomból 29Cu63 stabil réz atom keletkezett.
Ha túl nagy a belső mag, a modell héja repedezetté, hézagossá válik. A 30Zn70 cinkatom esetében ez 10-es neutronfelesleg, és beta- bomlással 31Ga71 gallium atommá fog átalakulni. Ezért 2 neutron sugárirányban kinyomul a mag felszínéig. Az egyik kilökődő neutron a neutronhéjba kerül, a másik pedig a protonhéjig nyomul, és ott átalakul protonná. A mag tömegszáma tehát változatlan marad, de a felszínen 30 proton helyett ettől kezdve 31 lesz így egy 31Ga71 gallium atom keletkezik.
Külön érdekesség az Urán-235 atom belső neutronmagja. A legbelső magrészben a neutronok 3x3x3-as kocka formájú alakzatot alkotnak, melynek oldal-lapjaira 4-4 neutron tapad. Ez a halmaz csak síkok mentén 1/3 és 2/3 résznél képes hasadni, ugyanígy hasítva a külső neutronhéjakat és a protonhéjat is. Ezzel megkaptuk a választ az urán atom hasadási rejtélyére, mely szerint az U235 közelítőleg 1/3 és 2/3 tömegű atomokra hasad szét. Az Urán-238 belső magja egészen más geometriájú, stabilabb, és ezért nem hasad.
3. ábra Belső neutron magok, példa-elnevezésekkel
A kutató által elkészített nagyszámú modell kifogástalan belső logikájával, valamint a tökéletes harmóniája az izotópkutatás mérési eredményeivel teljes mértékben alátámasztja az újszerű teóriát. Jómagam azonban hozzátennék egy mélyebb szinten végzett elemzést is.
Miért is stabilabb a Sindely féle atommag modell a jelenleg használtnál? Véleményem szerint azért, mert az új teória esetében kisebb a letaszító/széttaszító erő. Gondoljuk meg, hogy a palládium neutronmagján kiszemelt protont 5 további proton veszi körbe, ámde ezek elektrosztatikus ereje inkább egymás ellen dolgozik, mintsem a letaszítás irányában. A távolabb eső további 40 proton hatása a távolság négyzetének arányában kisebb. Ugyanakkor a proton mágneses vonzereje az alatta lévő protonok felé 2 nagyságrenddel nagyobb, lévén, hogy a protonban keringő kvarkok óriási, 10000 amper erősségű köráramokat képeznek. Ezek roppant intenzív mágneses teret hoznak létre.**
Megerősíti a fenti elgondolásomat a hélium atommag viselkedése. Ez a mag mély energia-gödörben helyezkedik el, így a belezuhanó deutérium magok- egyesüléskor igen sok energiát sugároznak szét. Legendásan nagy e mag, közkedvelt nevén alfa részecske stabilitása is. A golyócskák nagy erejű aktív mágnesek, melyek egy sorban, mégpedig p-n-n-p sorrendben álltak össze. A külső protonok védik a belső neutronokat a lebomlástól, ahogyan ezt az összes többi atommagnál is teszik. Talán a He atom támasztja alá leginkább a teóriámat, mely szerint nem az un. erős kölcsönhatás, hanem az erős mágneses vonzás tartja össze az atommagban a nukleonokat.
4. ábra A hélium atommagja
5.ábra Atommagok, protonok nélkül
Hivatkozások:
* http://www.reocities.com/atombajok/atommag.pdf number of spages: 44 number of grafics: 45
** Infinite Energy magazine march 2017, p. 36
TassiTamás
aparadox@gmail.hu