Szénfisszió

 

 

A fenti cím, a „Szénfisszió” tulajdonképpen egy egyszerűsített kifejezés, ami nem írja le pontosan az itt ismertetett 3. típusú folyamat lényegét. A folyamat valójában 5 részből áll:  egy energiaimpulzus,  egy kisebb fúziós folyamat, éspedig a deuteron - hélium fúzió,  részekre hasadási folyamat,  nagyobb atommaggá történő fúzió  némi többletenergia megjelenésével.

   A 3. ábrára ránézve látjuk, hogy a négy deuteron által közrezárt  üreget fentről - lentről két további deuteron fogja közre. Az utóbbiak  külső erőhatásra összezáródhatnak. Az ábrában ezt az erőhatást egy kalapács ütése jelképezi. Az összezáródás hatására egy hélium atommag keletkezik. Ez a folyamat máris energiafelszabadulással jár.

   Amikor a szén-atommag közepén az összenyomódás hatására a hélium-atommag megjelenik, és tartósan úgyis marad, akkor az oldalt lévő körkörös deuteron magok kénytelenek szétnyílni, és szét is repülnek. Feltehetőleg ezzel a szénatom elektronhéja is megszűnik, az elektronok is szerteszét repülnek, ily módon már nem védik tovább az atommagot.

   Bizonyára számos szénatom hasad szét egy időben, ezért elvileg sok deuteron áll rendelkezésre a környéken egy nagyobb méretű atommag létrehozásához. Legyen ez a nagyobb atommag például a 20Ca40 kalcium-atom magja. Ennek létrejöttéhez pontosan 20 deuteron szükséges, valamint egy olyan csodával határos egyesülési folyamat, amellyel a magkémia tudománya ezideig még nem találkozott. A deuteron magokat esetleg elektromágneses hatások szervezik nagyobb egységgé, illetve tartják egyben. Akár a korábban megemlített ívhegesztésnél használt nagy áramok is okozhatnak ilyen hatást.

   Nézzük meg e folyamatot az energia-egyenletek fényében. 5 szénatom fissziója után előáll 5 igen stabil hélium-atommag. Létrejön még 20 deuteron, amelynek nukleonszáma éppen kiadja a kalcium atommagot. Nézzük meg mindezt képletek formájában:

 

Szénfisszió          Kezdő                             Közbenső                                         Végső állapot    5*6C12             → 5*(2He4-2*1D2) + 5*2He4 +20*1D2               →   5*2He4 + 20Ca40 + Energia    5*12*7,68         → 5*(7,07-2*2,22) + 5*7,07 + 20*2,22                →   5*7,07 +40*8,34 + Energia    461                  → 24,25 + 35,35 + 44,4                                     →   35,35 + 333,6 + Energia    461                  → 104                                                             →   369 + 92 MeV 461 MeV = 461 MeV

 

  

Fontos leszögeznünk, hogy eme 3. típusú, a szénfisszió kifejezéssel jellemzett magátalakulási folyamat exoterm, azaz energiát termel. Ez a speciális folyamat mindenképpen a fent leírt irányba, a szénatomok hasadásától a kalcium atom keletkezésének irányába folyik le.

 

 

 

   3. ábra                                                                                    4. ábra


Nitrogén fisszió

 

 

A fenti cím, a „Nitrogénfisszió” is egy egyszerűsített kifejezés. Az itt tárgyalt folyamat is ugyanabból az 5 részből áll, mint amit a szénfissziónál láttunk.

   A nitrogénatom is különleges geometriájú, mert ez is rendelkezik egy belső üreggel. Ezt a középsíkban lévő üreget öt deuteron fogja körbe, valamint fentről -lentről  egy-egy deuteron helyezkedik el. Az utóbbiak külső erőhatásra összezáródhatnak. Az összezáródás hatására most is egy hélium atommag keletkezik, és energia szabadul fel az összekapcsolódó mágneses erővonalak rövidülése következtében. Az összekapcsolódás már kisebb "kalapácsütésre", kisebb energia-impulzus esetén is létrejön, hiszen a központi lyuk most tágabb. A függőleges tengelyen elhelyezkedő deuteronok záródásakor a vízszintes síkban lévő deuteron körgyűrű itt is szétfeszül és szerte repül.

    Ha a közelben már számos fisszió történt, és bőven állnak rendelkezésre deuteronok, akkor azok akár egy 26Fe56 vasatom-magját is létrehozhatják.  A nitrogén atommagja 14 nukleonból áll, 5 nitrogénmag tehát 70 nukleonra bomlik.  A vas-fúzió létrejöttéhez kb. 6 nitrogén-mag fissziója szükséges.  Ezek összesen 84 nukleont tartalmaznak, mely 6 darab hélium atommagot és 30 darab deuteron magot jelent. A vasatom magjához elég 28 deuteron, azaz 56 nukleon, így 2 deuteron kimarad az egyesülésből.  Ez esetben viszont a 26Fe56 magból hiányzik 2 neutron, ugyanakkor beépült 2 fölösleges proton.  A problémát maga a vasatom-mag oldja meg, mert 2 protont beta+ sugárzással átalakít neutronná.  Természetesen egyéb módja is lehet a vas-atommag keletkezésének, a fent leírt folyamat csupán egyike a lehetséges variációknak.  Mindezek az átalakulások energia szempontjából a következőképpen néznek ki:

 

Nitrogén fisszió      Kezdő                            Közbenső                                                  Végső állapot    6*7N14        → 6*(2He4-2*1D2) + 6*2He4 + 60*1D2           → 6*2He4 + 26Fe56 + 2*1D2 + Energia     6*14*7.47   → 6*(7,07 – 2*2,22) + 6*7,07 + 60*2,22            → 6*7,07 + 56*8,81 + 2*2,22 + Energia    627,48         → 15,78 +42,42 + 133,2                                  → 42,42 +493,36 4,44 +Energia    627             → 191                                                          → 540 + 87 MeV 627 MeV = 627 MeV

 

 

 

 

 

 Általános megállapítások

 

 

 

A vasnál nehezebb atommagok esetében a szükséges neutronok száma mindig nagyobb a proton számnál. Ezért tisztán deuteronokból álló alapanyag esetén nélkülözhetetlennek tűnik néhány proton – neutron átalakulás, és ezzel együtt a beta+ bomlás megjelenése. Nagyszámú fisszió során bizonyosan marad a környéken némi deuteron - felesleg is. Ezek kimutathatók gázkromatográffal, ami egyben igazolása a magfissziónak.

   A korábban megismert esetek kapcsán nem lehet eldönteni, hogy ott éppen szénfisszió avagy nitrogénfisszió játszódott-e le. Az Egely-féle kísérlet kialakítása azért szerencsés, mert ott a kérdés egyértelműen eldönthető. Igaz, hogy ott a szénpor az elsődleges tényező a reakcióban, de a kísérleti térben levegő van, azaz sok nitrogén-molekula is van. Ennél a berendezésnél azonban lehetőségünk nyílik eldönteni, hogy a szén vagy a nitrogén a főszereplő a folyamatban. Ha a készüléket levegő helyett héliummal töltjük fel, akkor a reakció intenzitása megváltozhat. Ha változatlan marad, akkor kizárólag szénatom-fisszióról van szó. Ha azonban lecsökken a reakció intenzitása, akkor kiderül, hogy a nitrogénmagok is részt vettek a folyamatban. Ha a fúzió teljesen leáll, akkor pedig a nitrogén a meghatározó szereplő a fúzióban.

   Meglehet, hogy az instabilitásra hajlamos 3. típusú fissziók áttekintése a négy könnyű atommag vizsgálatával részemről nem volt elég alapos. Talán vannak még más csökkentett stabilitású, átrendeződésre hajlamos atommagok. Erre utaló jeleket mutat például a kalcium atommagja. A megtalált két könnyű atommag a szén és a nitrogén fisszióra való hajlama azonban kézenfekvő magyarázatot ad sok eddig megoldatlan, furcsa, sőt paranormális természeti jelenségre. Ezek valószínű megoldása egy 3. típusú fissziós folyamat lehet.



2018 május 23

 

 

 

Tassi Tamás
aparadox@gmail.hu

 

   <<  Vissza                                                                           Tovább >>

                                                                               Könyv hátsó borító

 

 

 

 

 

 

Oldal: Szénfisszió 2
Paradigmaváltás a fizikában! - © 2008 - 2024 - paradigma-valtas.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat